Gyulafehérvár

István király egyházszervezése

I. István király Esztergomban, valamint Bácsban érsekiszéket állított; ezután országát püspökségekreosztotta, amelyekben kolostorokat, apátságokat, prépostságokatalapított. Az új állásokat egymásután töltötte be, és hagyta hogy viselőik a saját hatáskörükben folytassák a szervezés munkáját: papot szenteljenek, alkalmas helyen plébániát állítsanak, templomot építsenek, és a lakossággal közvetlen érintkezésbe lépjenek. Az anyagi alapot a király adta, aki bőkezűen juttatott az egyháznak. Törvénybe foglalta a kötelező tizedfizetést is az egyház számára. Tíz-tíz falunak templomot kellett építenie. ^{Ref, 88-89. old.}

István király tudta, hogy királyságát Isten kegyelméből kapta, és úgy uralkodott, mint aki majd számot kell adjon sáfárkodásáról az örök bírónak. ^{Ref, 101. old.}

1002-ban István király levert egy lázadást Erdélyben, amelyhez pogányok is csatlakozhattak, és a lázadás fejét, ifj. Gyulát családostól fogságba ejtette; de kegyesen bánt velük, szabadon is engedte őket. ^{Ref, 1. old.}

Ezután Erdélyre is kiterjesztette a királyság intézményeit és a keresztény egyház szervezetét. Gyulafehérváron püspökséget alapított. A királyi birtokokat vármegyékre osztotta, és az erdélyi terület kormányzását Erdőelvi Zoltánra (Erdélyi Zoltán) bízta, kinevezve az első királyi vajdának. A vajda szláv eredetű szó és vezért jelent. A vajda Erdélyben az első ember, aki katonai, bírói és közigazgatási